2015. augusztus 26., szerda

Kiállítás beszámoló - Exhibition review

Wow, I just realized it's been a while since my last post. I would like to apologize for my big silence.  
Today I would like to show you pictures from my latest exhibition which was organized by the Sóstó Village& Heritage Museum in Nyíregyháza town (Hungary).
The attached text is the words of Endresz Ágnes (artist-costume designer), who opened the  expo.
The exhibition is open till 7 of November 2015.
 Have fun. :-) 

Torella's  world of bulrush

The pagan cult of our ancestors' religion considers Transylvania to be a place of fairies, a real Fairyland.
In Transylvania from the beginnings of time up 'till the present there is an extremely strong connection between nature and man.
In each and every person I know that comes from Transylvania I have discovered an unexplainable superpower. Their attitude towards life is different, their look is more truthful, their hearts are cleaner. It could be because of their fate, or the breathtaking natural environment that surrounds them, or they really may live among fairies, I don't know, but the truth is that Transylvanian people are really blessed.

Szegedi K. Aliz Torella is a craft artist and a fashion designer coming also from Transylvania. She was born in Mezőfele and grew up in Sibiu (Nagyszeben). She is also blessed by the fairies, being talented and capable to create something new, up-to-date touching the heart of today's generation as well, keeping the traditions of her family and village in the same time.

Her artworks are visual fairy tales, applicable stories, memories and confessions woven in bulrush.
In her art work she rebuilds tradition. In her bulrush waving it seems as if a seemingly lost world would meet tradition and fairy tales. Her work pieces  and dressing accessories are built from the world of folk tales' motives and  Hungarian folk stories.
The fairy tales provide us with traditions and lots of archetypal symbols. Torella's art works transfer these fantastic values into the present.
The natural material of the bulrush turns into realistic toys in her hands, from which she creates her unique dream world. This simple material transforms itself into art work through her imagination, humour, refinement and unique usage of colours.
Her willingness of experimenting new things knows no borders, she makes the traditional working with bulrush special using unique techniques and a special combination of interesting materials. She sometimes combines bulrush with wood, wild silk, ceramics, wires, lace and Swarovsky chrystals.
Torella calls her own works: “ The rebuilding of traditions”. The mission of her art truly reflects environmental awareness, but this fact has nothing to do with the fashionable awareness raising environmental issue of nowadays, which lacks concrete measures. For Torella the environmental awareness is as important as life itself. It reflects the inner respect for mother nature coming from a person who grew up surrounded by it, living a life of a perfect harmony between nature and man, refleting a pure unity of completeness. Sha has found the moral truth of the fairy tales: “Goodness generates goodness” in this peaceful harmony between nature and man.
The basic material that she processes is her cultural surrounding in which she lives. Using Torella's words: “During today's stressful life  where everything is about money and consumption, we tend to forget nature's natural treasures which could be right in front of our eyes and don't necessarily cost a lot.”
In this context in 2009 the company named “Remese” ( The assosiation of rebuilt fairy tales) was created, in which Torella has worked voluntarily together with other creative artists. Their goal was to create environment friendly fashionable clothes for children and to introduce a new Hungarian brand on the fashion market.
During today's exhibition we can take a look at Torella's different artistic periods. Her creations of statues made of bulrush are modern, but they also reflect her strong belief in traditions.

The back part of the space reflects Torella's childhood: the magic of Christmas celebrations, when as a little girl while she was sitting on a carpet she could listen with devotion on a “fairy tale coach” the magical Christmas stories about angels and the baby Jesus or other stories presented on a slide-projector.

In the stories woven in bulrush one may find Benedek Elek's (a very famous Hungarian story writer) fairy tale characters. For exemple the fairy tale character which walks on his feet, and also if you take a look at the applied stories from the wall. These bulrush creations continuously develop and personalize the traditional Transylvanian bulrush waving.

The masks were created in 2000 for a carnival festival in Mezőfele. We all do wear these masks during our lives, depending on what exactly we would like to emphasize or hide. My favourite one is “The gossip”, which according to Torella looses its pejorative meaning and presents the art of words weaving in a way through which unbelievably unreal stories may come to life from the basis of reality.
In the main part of the exhibition we can see Torella's fashion collections and also a special collection regarding women.
Different aspects of the spirituality of women are presented by different body prints, body puppets, body and soul corsets.
The clothes and their accessories are searching for the feminin soul, for the essence of feminity. They make us wonder about the true meaning of feminity in life.
“ The feminin soul is like a dragon with seven heads” says Torella. She is complex, excentric, contradictory. She would like to meet traditions, conventions, but in the same time her thrust for freedom always bursts out.
She is constantly hiding and showing her true feelings in the same time. For me the most interesting part of the collection is “The interior playground”. This corset of the soul reflects the limits of mankind, our fears of facing reality, the suppresions of our true selves.
When facing reality most of the times we are unprotected, we can only be true to our own selves, or sometimes not even to ourselves. We can all find a bond with this work of art.
All the art works from here reflect a lot of love for life and deep knowledge about life. Torella believes in the psychology of wearing clothes. She always keeps an eye on how people dress and on their behaviour while wearing certain clothes. Her clothes are built up from one's inner soul, and according to that they have an impact on shapes and colours. Of course this whole process is always deeply penetrated by the power of folk art.

Torella's mission  besides creation is also shown in managementing and developing talents. She continuously passes her valuable knowledge in various workshops to the younger generation. She is fully aware of the importance of embracing young talents, since being a young child she also had a chance to be familiar with the world of Transylvanian folk art through her parents. Since she was 5 she had the chance to take part each yeat in Folk Art Festivals held in Sibiu (Nagyszeben) and also in many other folk and art fairs from Cluj-Napoca (Kolozsvar) to Timisoara (Temesvar).
She received her first recognition as a folk artist when she was 15 at the Romanian Olimpics of Folk Art.
After her studies at Cluj-Napoca (Kolozsvar) she went to Budapest, where she got her fashion designer diploma at Burda Fashion School. The elements from her final exam project called “Stream” (Áramlat) can also be seen in the exhibition from today.
Since 1997 she is a member of the Romanian Folk Art Association, through which she had the chance to participate with her art works in Washington, Japan, Canada, France and Germany.

I would like to close my opening speech with Torella's words, with her life credo: “I am a child wrapped in the body of a grown up, who is constantly playing games of life”. It could be that this honest love and curiosity for life is the key to true happiness. So let's follow her, please! I wish you a very pleasant view of this incredible exhibition!

Endresz Ágnes

Production Designer Artist

Nyíregyháza, 2015 08.20.

Az ősvallás pogány kultusza Erdélyt a tündérek lakhelyének, Tündérországnak tartja. Erdélyben  a mai napig különösen szoros a kapcsolat ember és természet között.
Kivétel nélkül minden Erdélyből származó ismerősömben felfedeztem valami megmagyarázhatatlan erőt. Más a tartásuk, igazabb a tekintetük, tisztább a szívük. Talán a  sorsuk, talán a lélegzetelállítóan szép természeti környezet teszi, talán tényleg tündérek között élnek, nem tudom, de mindenesetre valamilyen áldás van az erdélyi embereken.

SZEGEDI K. ALIZ TORELLA  is Erdélyből származó népi iparművész, divattervező. Mezőfelén született, Nagyszebenben nevelkedett. Ő is magán hordozza a tündérek áldását, a tehetségét és azt a képességet, hogy szülőfaluja, családja hagyományait megőrizve alkosson újat, szépet és korszerűt, mely képes a mai generációkat is megérinteni. Munkái gyékénybe szőtt vizuális mesék, applikált történetek, emlékek és önvallomások.
Alkotásaiban a hagyományt hasznosítja újra, gyékényfonásaiban egy elveszni látszó világ, a hagyomány és a mesék találkoznak. Tárgyai, öltözetkiegészítői a hagyományos népi motívumvilágból és a magyar népmesékből építkeznek. A mesék hagyományokat, archetipikus szimbólumok sokaságát rejtik. Torella művei ezeket az értékeket emelik át a jelenbe.  
 A vízinövény természetes anyaga igazi játékszer számára, melyből létrehozza sajátos, álomszerű világát. Ezt az egyszerű anyagot a képzelete, humora, kifinomult szépérzéke, egyedi színkezelése teszi alkotássá. Kísérletezőkedve kimeríthetetlen, a hagyományos gyékénymegmunkálást egyedi technikákkal, izgalmas anyagok ötvözésével teszi különlegessé. A gyékényt olykor fával, vadselyemmel, kerámiával, dróttal, csipkével, Swarovsky kristállyal kombinálja.
Torella saját munkáit a ’hagyományok újrahasznosításának’nevezi. Küldetése a környezettudatos alkotás, és ez a jelző az ő esetében nem csak duma, nincs köze a ma oly divatos, okoskodó, de őszinte tetteket nélkülöző környezettudatossághoz. Torellának a környezettudatosság a lételeme. A természet ölében nevelkedett ember zsigeri tisztelete az anyatermészet iránt. Az ember és környezetének harmóniája. Az egység, a teljesség. A mesék örök tanulságát, miszerint „Jó tett helyébe jót várj!” ő az ember és természet közötti harmóniában találta meg. Az alapanyag, amit feldolgoz, az maga a kulturális környezet, amelyben él. Torella megfogalmazásában: „Nem muszáj pazarolni, a legdrágább anyagokat használni. Elég, ha elképzeljük, mit akarunk létrehozni. Nem az anyag, hanem a munka minőségén múlik minden.”

Ebben a szellemiségben született 2009-ben az ’ÚJRAHASZNOSÍTOTT MESÉK TÁRSASÁGA’, röviden REMESE is, melyben Torella néhány alkotótársával együtt önkéntes alapon dolgozott. Céljuk a környezettudatos gyermekdivattervezés és egy új magyar márka létrehozása volt.
A ma nyíló tárlat által betekintést nyerünk Torella különböző művészeti korszakaiba. Gyékényszobrokban megfogalmazott alkotásai modernek, de mégis sugározzák a hagyományokba vetett hitét.
  • A tér hátsó zuga Torella saját gyermekkorát idézi, a karácsonyok meghitt hangulatát, amikor kislányként egy szőnyegen ülve, a ’meseszekéren’  hallgatta áhitattal az angyalokról, Jézuskáról szóló karácsonyi meséket, vagy a diavetítővel kivetített történeteket.
  • A gyékénybe szőtt mesék, Benedek Elek mesefigurái elevenednek meg a lábon járó mese figurájában, illetve a falra függesztett meseapplikációiban. Ezek a gyékényplasztikák tovább fejlesztik, személyessé teszik az erdélyi gyékényfonás hagyományos technikáját.
  • A maszkok 2000-ben születtek egy mezőfelei farsangi fesztiválra.Ezeket az álarcokat mindannyian felöltjük életünk során, attól függően, hogy éppen mit akarunk hangsúlyozni, vagy leplezni általuk.  Kedvencem a Pletyka, mely Torella megfogalmazásában elveszti pejoratív értelmét, és humorral mutatja be a szószövés művészetét, melyben hihetetlen történetek kerekednek ki a valóság talajából.
  • A kiállítótér nagy része Torella divatkollekcióinak, és női kollekcióinak ad teret. Női test-lenyomatok, test-bábok, test-és lélekfűzők mutatják be a női lélek számtalan aspektusát. Az öltözékek és öltözetkiegészítők a női lélek, a nőiesség lényegét keresik, felteszik számunkra a kérdést, hogy mit is jelent a nőiség az életben.” A női lélek olyan, mint egy hétfejű sárkány”-mondja Torella. Összetett, szélsőséges, ellentmondásos, egyszerre van benne jelen a hagyományoknak, konvencióknak való megfelelés, és a szabadságvágy. Egyszerre hazug és őszinte. Bezárkózott és nyitott. A kollekció legizgalmasabb darabja számomra a Belső játszótér. Ez a lélekfűző bemutatja az ember korlátait, a valóságtól való félelmeinket, érzelmeink eltitkolását. A valósággal szemben sokszor védtelenek vagyunk, csak önmagunkban lehetünk őszinték, vagy még önmagunkkal szemben sem. Mindannyian magunkra ismerhetünk ebben az alkotásban.

Az itt látható a munkákat áthatja az életismeret és az emberszeretet. Torella hisz a viselet pszichológiájában, figyeli és analizálja az emberek öltözködését, és azt, hogyan viselkednek a viseletben. Öltözékei belülről, a lélekből építkeznek és hatnak a formákra, színekre. Teszik ezt úgy, hogy közben mindent áthat a népművészet ereje.
Torella küldetéstudata az alkotás mellett a tehetséggondozás terén is megmutatkozik, alkotóműhelyekben adja át tudását az ifjú generációnak. Tudja, milyen fontos a fiatal tehetségek felkarolása, hiszen ő maga is gyermekként ismerkedett meg szülei által az erdélyi népművészet világával. 5 éves kora óta részt vett évről évre a Nagyszebeni Népművészeti Fesztiválokon, valamint számos más népművészeti vásáron Kolozsvártól Temesvárig. Az első szakmai elismerést 15 évesen szerezte a Romániai Népművészeti Olimpiászon. A kolozsvári tanulmányok után Budapestre került, ahol a Burda Divatiskolában szerzett divattervezői diplomát. Az Áramlat nevet viselő vizsgamunka-kollekciójának elemeit a mai tárlaton is láthatjuk.
1997-től tagja a Romániai Népművészeti Szövetségnek, mely révén munkáival eljutott Washingtonba, Japánba, Kanadába, Franciaországba és Németországba.

Megnyitómat Torella saját szavaival, élethitvallásával zárnám: „Felnőtt testbe csomagolt gyermek vagyok, aki játszik életesdit.” Talán ez az őszinte életszeretet, életkiváncsiság nem más, mint a boldogság titka. Kövessük hát Őt, kérem, tekintsék meg a kiállítást!

Endresz Ágnes
Látványtervező művész

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése